Barokk mise

Tridenti rítusú szentmise keretében

2010. augusztus 24. kedd 11:00
Vác, Piarista templom (Szentháromság tér)

Közreműködik

Sebastian Consort

• Dezső Sára — szoprán
• Galbács Gabriella — szoprán
• Mészáros Péter — tenor
• Philipp György — basszus

• Lachegyi Imre — blockflöte
• Szászvárosi Sándor — viola da gamba
• Lachegyi Anna — viola da gamba
• Regős Júlia — viola da gamba

• Bednarik Anasztázia — orgona

A szentmise zenei anyaga

Szent Bertalan apostol ünnepének miséje

• Bevonulásra: J. S. Bach: G-dúr prelúdium és fúga — Prelúdium (orgona)
• Introitus: Mihi autem (gregorián)
• Kyrie: Joan Cererols: Missa quattuor vocum secundi toni
• Gloria: Joan Cererols: Missa quattuor vocum secundi toni
• Graduale: Constitues eos (gregorián)
• Alleluja: Te gloriosus (gregorián)
• Prédikáció előtt: Giovanni Battista Fasolo: Modulatio post epistolam (orgona)
• Prédikáció után: Giovanni Battista Fasolo: Canzon secunda (orgona)
• Credo: Joan Cererols: Missa quattuor vocum secundi toni
• Offertorium: Mihi autem (gregorián)
  Thomas Tallis: Mihi autem
  J. S. Bach: d-moll triószonáta (orig. in h) BWV 528/II — Andante
• Sanctus: Joan Cererols: Missa quattuor vocum secundi toni
• Benedictus: Benedictus „Pater cuncta” in secundo tono (gregorián)
• Úrfelmutatásra: Giovanni Battista Pergolesi: O sacrum convivium (motetta)
• Pater noster után (Kenyértörésre): Michelangelo Grancini: O bone Jesu (motetta)
• Agnus Dei: Joan Cererols: Missa quattuor vocum secundi toni
• Communio: Vos, qui secuti (gregorián)
  Johann Sebastian Bach: d-moll concerto BWV 1059 — Adagio
  Michelangelo Grancini: O dulcis christe (motetta)
• Kivonulásra: J. S. Bach: G-dúr prelúdium és fúga BWV 541 — Fúga

---

A szentmisét a római rítus rendkívüli formája (régi vagy ún. „tridenti” rítus) szerint celebrálja Kovács Ervin Gellért premontrei áldozópap a Szent Mihály Laikus Káptalan oltárszolgálata mellett.

---

A szentmise zenei anyaga

A mise zenei anyagát a katalán kora barokk zeneszerző, Montserrat bencés apátságának szerzetese és kórusának vezetője, Joan Cererols (1618—1680) négy szólamra komponált miséje, valamint az adott egyházi napnak, Szt. Bertalan apostol ünnepének gregorián énekei (ún. propriuma) adja, amely kiegészül barokk motettákkal és hangszeres darabokkal. A szentmise zenei anyagát a Sebastian Consort szólaltatja meg.

Az esemény és célja

Tavaly jelent meg először fesztiválunk programjában a barokk mise, amely során nem koncertszerűen, hanem eredeti liturgikus környezetében, a régi vagy tridenti rítusú szentmisében hangzott el egy polifón barokk mise, barokk motetták és hangszeres betétek, valamint a mise eredeti gregorián énekei. A jelentős egyházzenei jelleggel is bíró fesztiválban —amelynek ráadásul helyszínei is templomok— joggal van helye egy ilyen liturgikus eseménynek is, ezért került bele az idei fesztivál programjába is.

Nem mindennapi zenei és lelki élményt jelent az évszázados egyházi, liturgikus célra készült műveknek nem koncertszerűen, hanem eredeti funkciójuknak megfelelően a katolikus Egyház liturgiájában való megszólalása. Azonban ezek a művek igazi értelmüket akkor nyerik el, amikor autentikus környezetükben, a hagyományos, régi liturgiában hangzanak el. Az elterjedt tévhittel ellentétben a régi római rítus nem csupán a latin nyelven mondott misét jelenti, sőt, a latin nyelv nem a legfontosabb, bár kétségtelenül jellegzetes eleme. A nyelven túl azonban a régi liturgia a gesztusoknak, szimbólumoknak olyan gyönyörű, mély és gazdag folyamata, amely nem csak a katolikusoknak volt több mint ezer éven át mindennapi lelki tápláléka és egyik legnagyobb kincse, hanem többek között ez ihlette a gregorián énekek megszületését és az ezen a misén is hallható barokk mesterműveket is. A régi római rítusú, ún. „tridenti” liturgia még a szertartás időbeli egységei révén is igazi „otthona” majd’ kétezer év egyházzenéjének.

Nem arról van szó tehát, hogy fesztiválunk csupán keretként kívánja használni a liturgiát az egyházzenei rendeltetésű művek megszólaltatásához, hanem arról, hogy épp azzal adja meg a kellő tiszteletet az egyházzenei műveknek, ha nem mintegy kiállítási tárgyként kezeli őket, hanem eredeti helyüknek és funkciójuknak megfelelően használja fel őket, az istentisztelet részeként. Nem szükséges, hogy egy ilyen szentmisén csak hívő katolikusok vehessenek részt, de fontosnak tartjuk, hogy legalább néha azok is találkozzanak az egyházzene eredeti helyén való megszólalásával, akik egyébként csak a koncerttermekben, lemezeken, csupán művészi élményként, nem pedig az istentisztelet részeként élvezik azokat. A Börzsöny Barokk Napok keretében most egy ilyen autentikus liturgikus és zenei eseményre kerül sor.

A szentmise liturgikus szolgálatát ellátó Szent Mihály Laikus Káptalan

A Szent Mihály Laikus Káptalan (Capitulum Laicorum Sancti Michaelis Archangeli, CLSMA) római katolikus világiaknak a hagyományos latin liturgia végzésére szerveződött társulása. Sajátosan jellemző rá a zsolozsma nyilvános istentiszteletként való végzése; a római rítus helyi és rendi változatainak lehetőség szerinti megőrzése; az Egyház hagyományának szellemében fogant, hiteles népliturgia elfogadása és művelése; a folyamatos önképzés lelkiségi és intellektuális értelemben egyaránt. Törénetük 2004-ben kezdődött, amikor a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzene Tanszékének néhány hallgatója és több más érdeklődő először gyűlt össze, hogy Budapesten virrasztó zsolozsmát énekeljen templomi környezetben és történetileg hiteles, rövidítetlen formában a középkori Esztergom liturgikus szokása szerint. Ezek az alkalmak idővel rendszeressé váltak s törzsközönségük is hamar megállapodott, miközben a szertartások szöveg- és dallamanyagának összeállítása, illetve zenei és ceremoniális megvalósítása szükségessé tette a feladatok rendszeres beosztását. Így született meg a „laikus káptalan” mint szervezeti forma, amely a hagyományos klerikus káptalanok elsősorban liturgikus (és ma már nemigen gyakorolt) szerepéhez kíván kapcsolódni. A latin liturgikus hagyományok iránti ragaszkodásból természetes módon következett, hogy érdeklődésük és működésük a zsolozsma mellett a misére, majd a szentségek és a szentelmények kiszolgáltatásra is kiterjedt. Szentmiséket 2006 őszétől tartanak, amelyek kezdetben néhány havi rendszerességgel folytak a budapesti Jáki kápolnában. A jogi helyzet nemsokára alapvetően megváltozott, amikor 2007. július 7-én XVI. Benedek pápa új törvénnyel szabályozta a régi római liturgia használatát. A Summorum pontificum motu proprio ezt mint a római rítus rendkívüli formáját teljesen egyenrangúvá tette a közismert rendes formával, amelyet a II. Vatikáni Zsinat után VI. Pál pápa vezetett be. Ennek megfelelően a CLSMA vasár- és ünnepnapi szentmiséinek megtartása 2007. novemberétől kezdve vált lehetővé a Belvárosi Nagyboldogasszony-főplebániatemplomban 15.30 órai kezdettel. A közösségi zsolozsmák helyszíne hagyományosan a Váci utcai Szent Mihály-templom (Angolkisasszonyok).

További információk és rendszeres hirdetések a káptalan tevékenységéről: www.capitulumlaicorum.blogspot.com