Barokk mise

Tridenti rítusú szentmise keretében

2009. augusztus 27. csütörtök 11:00
Vác, Piarista templom (Szentháromság tér)

Közreműködik

• Bubnó Tamás — tenor
• Bubnó Márk — tenor
• Philipp György — basszus
• Lachegyi Imre — blockflöte
• Szászvárosi Sándor — viola da gamba
• Lachegyi Anna — viola da gamba
• Gajdos Imre — orgona

A szentmise zenei anyaga

Kalazanci Szent József ünnepe

• Introitus: Venite filii (gregorián)
• Antonio Lotti: B-dúr mise — Kyrie
• Antonio Lotti: B-dúr mise — Gloria
• Graduale: Os justi (gregorián)
• Alleluja: Beatus vir (gregorián)
• Antonio Lotti: B-dúr mise — Credo
• Offertorium: Desiderium pauperum (gregorián)
• Antonio Lotti: B-dúr mise — Sanctus
• Antonio Lotti: B-dúr mise — Benedictus
• Antonio Lotti: B-dúr mise — Agnus Dei
• Communio: Sinite parvulos (gregorián)

A szentmisét a római rítus rendkívüli formája (régi vagy ún. „tridenti” rítus) szerint celebrálja Kovács Ervin Gellért OPraem főtisztelendő úr a Szent Mihály Laikus Káptalan oltárszolgálata mellett.

---

Újdonságként jelenik meg fesztiválunk programjában egy különleges zenei esemény: egy barokk mise, amely nem koncertszerűen, hanem tridenti rítusú szentmise keretében hangzik el. A jelentős egyházzenei jelleggel is bíró fesztiválban —amelynek ráadásul helyszínei is templomok— joggal van helye egy liturgikus eseménynek is.

Nem mindennapi zenei és lelki élményt jelent az évszázados egyházi, liturgikus célra készült műveknek nem koncertszerűen, hanem eredeti funkciójuknak megfelelően a katolikus Egyház liturgiájában való megszólalása. Azonban ezek a művek igazi értelmüket akkor nyerik el, amikor autentikus környezetükben, a hagyományos, régi liturgiában hangzanak el. Sokak vélekedésével ellentétben a régi római rítus nem csupán a latin nyelven mondott misét jelenti, sőt, a latin nyelv nem a legfontosabb, bár kétségtelenül jellegzetes eleme. A nyelven túl azonban a régi liturgia a gesztusoknak, szimbólumoknak olyan gyönyörű, mély és gazdag folyamata, amely nem csak a katolikusoknak volt több mint ezer éven át mindennapi lelki tápláléka és egyik legnagyobb kincse, hanem többek között ez ihlette a gregorián énekek megszületését és az ezen a misén is hallható barokk mesterműveket is. A régi római rítusú, ún. „tridenti” liturgia még a szertartás időbeli egységei révén is igazi „otthona” majd’ kétezer év egyházzenéjének.

A Börzsöny Barokk Napok keretében most egy ilyen autentikus liturgikus és zenei eseményre kerül sor. A mise zenei anyaga Antonio Lotti B-dúr miséje, az adott egyházi napnak, Kalazanci Szt. József ünnepének gregorián énekei (ún. propriuma), valamint barokk motetták és hangszeres darabok, amelyeket a fesztivál résztvevőiből alakult alkalmi együttes szólaltat meg Bubnó Tamás vezetésével. A szentmisét főtisztelendő Kovács Ervin Gellért premontrei áldozópap celebrálja a budapesti Szent Mihály Laikus Káptalan liturgikus szolgálata mellett.

A szentmise liturgikus szolgálatát ellátó Szent Mihály Laikus Káptalanról

A Szent Mihály Laikus Káptalan (Capitulum Laicorum Sancti Michaelis Archangeli, CLSMA) római katolikus világiaknak a hagyományos latin liturgia végzésére szerveződött társulása. Sajátosan jellemző rá a zsolozsma nyilvános istentiszteletként való végzése; a római rítus helyi és rendi változatainak lehetőség szerinti megőrzése; az Egyház hagyományának szellemében fogant, hiteles népliturgia elfogadása és művelése; a folyamatos önképzés lelkiségi és intellektuális értelemben egyaránt. Törénetük 2004-ben kezdődött, amikor a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzene Tanszékének néhány hallgatója és több más érdeklődő először gyűlt össze, hogy Budapesten virrasztó zsolozsmát énekeljen templomi környezetben és történetileg hiteles, rövidítetlen formában a középkori Esztergom liturgikus szokása szerint. Ezek az alkalmak idővel rendszeressé váltak s törzsközönségük is hamar megállapodott, miközben a szertartások szöveg- és dallamanyagának összeállítása, illetve zenei és ceremoniális megvalósítása szükségessé tette a feladatok rendszeres beosztását. Így született meg a „laikus káptalan” mint szervezeti forma, amely a hagyományos klerikus káptalanok elsősorban liturgikus (és ma már nemigen gyakorolt) szerepéhez kíván kapcsolódni. A latin liturgikus hagyományok iránti ragaszkodásból természetes módon következett, hogy érdeklődésük és működésük a zsolozsma mellett a misére, majd a szentségek és a szentelmények kiszolgáltatásra is kiterjedt. Szentmiséket 2006 őszétől tartanak, amelyek kezdetben néhány havi rendszerességgel folytak a budapesti Jáki kápolnában. A jogi helyzet nemsokára alapvetően megváltozott, amikor 2007. július 7-én XVI. Benedek pápa új törvénnyel szabályozta a régi római liturgia használatát. A Summorum pontificum motu proprio ezt mint a római rítus rendkívüli formáját teljesen egyenrangúvá tette a közismert rendes formával, amelyet a II. Vatikáni Zsinat után VI. Pál pápa vezetett be. Ennek megfelelően a CLSMA vasár- és ünnepnapi szentmiséinek megtartása 2007. novemberétől kezdve vált lehetővé a Belvárosi Nagyboldogasszony-főplebániatemplomban 15.30 órai kezdettel. A közösségi zsolozsmák helyszíne hagyományosan a Váci utcai Szent Mihály-templom (Angolkisasszonyok).

További információk és rendszeres hirdetések a káptalan tevékenységéről: www.capitulumlaicorum.blogspot.com